A szabadgyökök olyan méreganyagok, melyek a környezetből szervezetünkbe kerülve olyan oxidációs folyamatokat indítanak be, amelyek pusztítják sejtjeinket, génjeinket és akár a DNS-t is. Szabadgyököket testünk is termel kis mennyiségben az oxigén feldolgozásakor, ám ezek szükségesek szervezetünk optimális működéséhez. A baj akkor kezdődik, amikor a szabadgyökök nagyobb mennyiségben kerülnek be, mint amennyire szervezetünknek szüksége van. Ilyenkor felgyorsul az öregedési folyamat is. Ezt a szabadgyök elméletet férgekkel tesztelték.
Mesterséges úton hoztak létre férgeket, melyeknél megsokszorozták a szabadgyök-képződést, ami elméletileg jócskán megrövidíti az életet. Az eredmények azonban a szabadgyök elméletnek ellentmondtak, ugyanis ezek a lények jóval hosszabb ideig éltek átlagos társaiknál.
Szabadgyök elmélet
Ezután antioxidánsokat juttattak be a férgek szervezetébe, amelyek megkötik a szabadgyököket. Ennek hatására a férgek rövid időn belül elpusztultak. Ezen kísérlet megdönteni látszik azt a szabadgyök elméletet, miszerint a szabadgyökök rövidítik, az antioxidánsok pedig javítják, hosszabbítják az élő szervezetek élettartamát.
Egy évvel később japán kutatók hagyományos férgeken végeztek hasonló kísérletet. Egy olyan gyomirtót juttattak szervezetükbe, mely annyira mérgező, hogy Európa több országában betiltották. Eredményül ugyanazt kapták. A hagyományos férgeknek is megnőtt az élettartamuk a mérgező szabadgyököket tartalmazó anyagtól. Ezzel megdőlni látszik a halálos szabadgyök elmélet, és bebizonyosodott, hogy – legalábbis a férgek esteében – a szabadgyökök képesek beindítani bizonyos védelmi és javító funkciókat nagymértékű toxikusságuk ellenére is.